Gyakran különbséget teszünk a spirituális, azaz szellemi és nem spirituális, azaz dologi vonatkozások között. A spiritualitást a szellemmel, míg a nem spiritualitást a testtel hozzuk összefüggésbe. Ez azonban a dolgok szétválasztásából eredő nézet. Tegyük fel, hogy teát főzünk. Ehhez szükség van forró vízre, teáskannára és csészére is. Ezek az összetevők vajon a spirituális vagy a nem spirituális világhoz tartoznak?
Ha éber figyelemmel töltjük a forró vizet a teáskannába, ott van bennünk a tudatosság és az összpontosítás energiája, amitől a tea, a víz és a kanna is megtelik spiritualitással. Amikor pedig éber figyelemmel és összpontosítással felemeljük a csészét, és kortyolgatjuk a teánkat, akkor a teaivás szintén nagyon spirituálissá válik. Amihez az éber figyelem, az összpontosítás és a belátás energiájával nyúlunk, azt megtölti a szellemi, spirituális minőség – akár a teát élvező testünk is lehet ilyen. A szent és a világi dimenziók közti megkülönböztetés tehát nem abszolút. A világ az otthonunk, de amit „világinak” nevezünk, az a felébredés energiájával találkozva spirituálissá változhat.
Thich Nhat Hanh: A zen és a bolygó megmentésének művészete (Ursus Libris, 2022. Fordította: Máriás Petra.)