Az önmagadról való gondoskodás valójában az egymásról való gondoskodás

A Buddha elmondott egy történetet az akrobatáról és a tanítványáról. Minden nap kimentek a piacra, hogy megtartsák bemutatójukat. A férfi tartotta a bambuszrudat és a kislány jó magasra felmászott rajta. Egy nap a mester így szólt: „Gyermekem, gondoskodjunk egymásról! Én terólad és te énrólam; így mindketten biztonságban leszünk és életben maradunk, miközben mutatványunkkal megkeressük a betevőnket.” A lányka így válaszolt: „Mester, én másként látom. Ha gondoskodom önmagamról és te is így teszel, akkor mindketten biztonságban leszünk, tudjuk egymást támogatni és megkeressük a betevőnket.” A kislány megértette a kölcsönös egymásrautaltság lényegét. Nincs megkülönböztetés, nincs elkülönülés. Amikor önmagadról gondoskodsz, akkor gondoskodsz a másikról is. A magunkról való gondoskodás azt jelenti, hogy másokról gondoskodunk. Hogyan gondoskodhatunk önmagunkról? Úgy, hogy gyakoroljuk a tudatos jelenlétet, megértve, hogy mi zajlik a testünkben és az elménkben. Elménket hazavezetjük testünkbe és magabiztosan berendezkedünk a jelen pillanatban. Figyelmünket a légzésünk felé fordítjuk és ellazítjuk testünket. Miközben törődünk erős érzelmeinkkel és megtanuljuk felismerni hamis érzékelésünket, felfedezzük szenvedésünk gyökerét. Hogyan gondoskodunk másokról? Munkába menet óvatosan vezetünk: így gondoskodunk a lányunkról vagy fiunkról és a partnerünkről. Elkápráztatod magadat! Úgy találod majd, hogy miközben önmagadról gondoskodsz, begyógyítod a benned élő sebeket, s íly módon mások sebeit is elkezded gyógyítani. A másik felfedezi a benned zajló átalakulást.

Forrás: Thich Nhat Hanh (2017). „How to fight”. Paralax Press, Berkeley, California.