Öröm egy olyan szanghához tartozni, ahol az emberek jól gyakorolnak együtt. Már az is igazi segítség, ahogy az emberek járnak-kelnek, esznek, mosolyognak ott. Valaki felém jön, rám mosolyog, én vissza, és együtt vagyunk, mint szangha. Ha így gyakorolunk, együtt, igazi átalakulást tapasztalhatunk magunkban. Nem kell intenzíven gyakorolnunk vagy erőlködnünk. Elég, ha egy jó szanghában vagyunk, ahol az emberek boldogok, mélyen átélnek minden pillanatot, és az átalakulás minden különösebb erőfeszítés nélkül, természetesen bekövetkezik
Thich Nhat Hanh: A béke érintése (Édesvíz kiadó, 2004)