Amikor ég a házad

Többnyire amikor dühösek vagyunk valakire jobban érdekel bennünket az érintettekkel folytatott harc, mint a saját érzéseinkkel való törődés. Akárcsak az, akinek ég a háza és a gyújtogató után rohan, ahelyett, hogy a lángok eloltásával törődne. Ha nem megyünk haza, hogy a saját haragunkkal törődjünk, akkor a házunk porig ég. De ha egy pillanatnyi szünetet tartunk, esélyt nyerünk a dühünk felismerésére, átölelhetjük és a mélyére tekintve megláthatjuk annak gyökerét. Ha képesek vagyunk a saját haragunkkal vagy rettegésünkkel törődni, ahelyett, hogy a másikra összpontosítanánk, akkor azonnal megkönnyebbülünk. Ha tudunk szünetet tartani, meglátjuk, hogy haragunk és félelmünk talán hamis felfogásunkból született, avagy gyökerei a bennünk rejtőzködő düh és rettegés hatalmas magjából szöknek szárba. Mikor ezt belátjuk megszabadulunk a haragtól és a félelemtől. Gyakorold az átölelést és a dolgok mélyére tekintést, hogy a harag valódi gyökerét lásd. Mikor megszületik a belátás, akkor szabad leszel.

Thich Nhat Hanh (2017). „How to fight”. Paralax Press, Berkeley, California.

r_image001.jpg

A weboldalon cookie-kat használunk a jobb működés érdekében