A pokol helye bennünk van, akárcsak a paradicsomé. Amikor vihar van, és kinézünk az ablakon, azt láthatjuk, az a benyomásunk támadhat, hogy a fa teteje olyan törékeny, hogy bármikor elfújhatja a szél. A vihar idején, akkor, amikor az érzelmek elragadnak bennünket, nem szabad a felső szinten maradnunk, le kell vinnünk a figyelmünket a törzs szintjére. Ne maradj ezen a szinten, az elme szintjén, mert ez a képzelődés, a gondolkodás helye, és most nem a gondolkodásnak vagy a képzelődésnek van itt az ideje.
Thich Nhat Hanh: Az életem az üzenetem (videó)
