Az erőszak és a háború nem mindig a fegyverekről szól. Az is háború, amikor haraggal vagy félreértéssel teli gondolataink támadnak. A háború abban is testet ölthet, ahogyan gondolkodunk, beszélünk és cselekszünk. Anélkül is harcban állhatunk magunkkal és a környezetünkkel, hogy tudnánk róla. Talán akad néhány percnyi tűzszünet, az idő zömében mégis viszály folyik. Ne engedjünk, hogy csatatérré változzunk. Az érzéseink elnyomása vagy elutasítása is egyfajta lelki erőszakká válhat. A buddhista meditációban gyakoroljuk, hogy kapcsolatba kerüljünk a szenvedésünkkel, a haragunkkal, a gyűlöletünkkel vagy a kétségbeesésünkkel. Bármilyen érzésünk támad, engedjük, hogy szelíden átölelje és átjárja az éber figyelem energiája. Megengedjük, hogy itt legyen, elfogadjuk, és segítjük az átalakulását.
Bár nem látunk fegyvereket és bombákat, egy gazdasági rendszer is lehet végtelenül erőszakos, mivel egyfajta börtönként megakadályozza az emberek odatartozását. A rendszer intézményesített erőszakossága miatt a szegények örökre szegények maradnak, a gazdagok pedig gazdagok.
El kell törölnünk az ilyen gazdasági rendszert ahhoz, hogy mindenki megkapja az odatartozás, az oktatás, a munkavállalás és a tehetség kibontakoztatásának jogát. A gazdaság terén így alkalmazhatjuk az erőszakmentességet. Amikor egy üzleti vezető gyakorolja ezt a vállalkozásában, akkor amellett, hogy a környezetében mindenki profitál ebből, ő maga is jól jár. A társadalom nem a nagy GDP-től, hanem az együttérzés megteremtésétől lesz boldog. Jogunk van a gazdasági növekedéshez, de ez nem mehet az élet kárára.
Thich Nhat Hanh: A zen és a bolygó megmentésének művészete (Ursus Libris, 2022. Fordította: Máriás Petra.)