Az első szerelem, amikor először érzünk vonzalmat egy másik személy iránt, még nem az igazi. Az igazi szerelem szerető kedvességet és könyörületet jelent, feltétel nélküli szeretetet. Ilyenkor kétszemélyes közösséget teremtünk a szerelem és a szeretet művelésére, gondoskodunk a másikról, segítjük társunk virágzását, és a boldogságot valósággá tesszük ebben a kis közösségben. A másik iránt érzett szerelmen keresztül, a másik ember boldogításának művészetén keresztül megtanuljuk kifejezni szeretetünket az egész emberiség, minden élőlény felé
Thich Nhat Hanh: A béke érintése (Édesvíz kiadó, 2004)