Idézetek

Többségében Thich Nhat Hanh magyarul megjelent köteteiből vett idézetek olvashatók itt. 

Thay kristálytisztán fogalmaz...

Thay kristálytisztán fogalmaz: a saját elménk az egyetlen, amit hatalmunkban áll megváltoztatni, viszont minden ezen múlik. Az elménk segítségével lépünk kapcsolatba és interakcióba a világgal; ez a kétségbeesésünk, a félelmeink, a reményünk és az álmaink helye. Az elménk beállítottsága meghatározza, milyen döntéseket és tetteket váltunk valóra, és mi az, amit elkerülünk, hogyan viszonyulunk a szeretteinkhez, az ellenlábasainkhoz, és válsághelyzetben hogyan reagálunk. A Buddhizmus úgy fogalmaz, hogy az elménkkel megteremtjük a világot. Az észleleteinket meghatározza a nyelv, a kultúra, és az, hogy a társadalom hajlamos merev, szűkös kategóriákba gyömöszölni a valóságot. Ezek a megkülönböztető címkék korlátozzák a bolygó megóvását szolgáló tisztánlátásunkat és tetteinket, valamint megakadályozzák, hogy összhangban éljünk egymással és a világgal.

(Mély Odaadás nővér, a kötet szerkesztője és a kommentárok szerzője)

Thich Nhat Hanh: A zen és a bolygó megmentésének művészete (Ursus Libris, 2022. Fordította: Máriás Petra.)

Kétfajta igazság

A buddhizmusban megkülönböztetünk kétfajta igazságot: a hagyományos (relatív, történelmi) és a végső (abszolút) igazságot. A hagyományos igazság szintjén különbséget teszünk a tudat és anyag, apa és fiú, ember és egyéb fajok, élet és halál között. Ám a végső igazság szintjén nem lehetséges ilyen szétválasztás. A végső igazság meghaladja az elkülönült én, a különböző fajok, sőt, még a „születés” és a „halál” elképzeléseit is. A végső igazság szintjén nem létezik halál, csak folytatódás van.

A végső igazság nem különül el a hagyományos igazságtól. Amikor mélyen megérintjük a hagyományos igazságot, eljutunk a végső igazsághoz is. Amikor felszínesen közelítünk a felhőhöz, csak a létezését és nem-létezését látjuk meg; hogy ez a felhő nem egy másik felhő. Ezek a fogalmak mind alkalmazhatók a felhőre. Amikor így, a megkülönböztető tudatunkat használva tekintünk rá, akkor csak a jelenségek szintjén találkozunk vele. Ilyenkor a hagyományos igazság tartományában maradunk.

Ha azonban az éber figyelem és az összpontosítás segítségével mélyebbre tekintünk a felhőben, felfedezzük, hogy ugyanaz a felhő szabad a születéstől és haláltól, a létezéstől és nem-létezéstől, és megérintjük benne a végső igazságot. Nem kell elvetnünk a felhőt ahhoz, hogy megérintsük a valódi természetét.

Thich Nhat Hanh: A zen és a bolygó megmentésének művészete (Ursus Libris, 2022. Fordította: Máriás Petra.)

Engedjük szabadon magunkat!

A szabadság gyakorlás kérdése, nem tíz év alatt érdemeljük ki. Amint túljutunk a megbánásunkon és a szorongásunkon, kapcsolatba kerülünk a jelennel, azonnal megleljük a szabadságot. Harcosok vagyunk, az éber figyelmünk pedig a felszabadulást hozó éles kardunk.

A jelen pillanatban kell megtörténnie annak, amit keresünk, amit át szeretnénk élni. Ez nagyon fontos. A múlt már nincs itt, a jövő pedig csak homályos elképzelés. A jövőbe kapaszkodva elveszíthetjük a jelen pillanatot, akkor pedig mindent elveszítünk – a boldogságunkat, a szabadságunkat, a békénket és örömünket. Éppen ezért minden törekvésünket, álmunkat és tervünket a jelen pillanatba kell sűrítenünk. Csakis a jelen valóságos.

Thich Nhat Hanh: A zen és a bolygó megmentésének művészete (Ursus Libris, 2022. Fordította: Máriás Petra.)

Mi történik, ha nem látjuk a lótuszt....

Mi történik, ha nem látjuk a lótuszt, csak az iszapot?

Egy nap Thay-jal teáztam, és feltettem neki ezt a kérdést. Akkoriban csak az iszapot láttam. „Akkor mélyebbre kell tekintened. A lótusz ott van.” – felelte Thay, és bölcsen elmosolyodott. Kicsit csalódott voltam. Idővel azonban rájöttem, hogy csak mi találhatjuk meg a saját lótuszunkat a saját iszapunkban, más nem teheti meg helyettünk.

(Mély Odaadás nővér, a kötet szerkesztője és a kommentárok szerzője)

Thich Nhat Hanh: A zen és a bolygó megmentésének művészete (Ursus Libris, 2022. Fordította: Máriás Petra.)