Idézetek

Többségében Thich Nhat Hanh magyarul megjelent köteteiből vett idézetek olvashatók itt. 

Düh és szenvedés

Amikor dühösek vagyunk, szenvedünk. Ha igazán megérted ezt, akkor azt is képes leszel megérteni, hogy ha a másik ember dühös, ő is szenved. Ha valaki beléd köt, vagy erőszakosan viselkedik veled szemben, elég értelmesnek kell lenned ahhoz, hogy megértsd a másik ember a saját erőszakosságától és haragjától szenved. De hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni. Azt hisszük, hogy mi vagyunk az egyetlen, aki szenved, és a másik ember a zsarnok. Ez éppen elég ahhoz, hogy feldühítsen bennünket, és megerősítse a büntetésre irányuló vágyunkat. Szenvedésünk miatt meg akarjuk büntetni a másikat. És akkor bennünk is harag és erőszakosság lesz, éppúgy, mint bennük. Ha megértjük azt, hogy a mi szenvedésünk és haragunk semmiben sem különbözik az ő szenvedésüktől és haragjuktól, akkor sokkal együttérzőbben fogunk viselkedni. Tehát a másik megértése önmagad megértése, és önmagad megértése a másik ember megértése. Veled kell elkezdődnie mindennek.

Thich Nhat Hanh: Harag (Trivium Kiadó, 2004)

Kötődés

„Szabaduljak meg a kötöttségektől és az ellenszenvtől." A Buddha olyan szeretetet vár el tőlünk, amely se nem kisajátító, se nem túlságosan kapaszkodó. Valamennyiünkben, öregekben és fiatalokban megvan a túlzott kötődés vágya. Amint a világra jövünk, máris találkozunk a tudatlansággal és az énhez való túlzott kötődéssel. Amikor pedig megszeretünk valakit, szeretetünk többnyire követelőző. Ha viszontszeretnek minket, azt várjuk el a kedvesünktől, hogy egyedül ránk figyeljen. Ellenünkre van, hogy bármi vagy bárki mást szeressen. A kisajátító szeretet velejéig zsarnoki. Uralni akarjuk a szeretett lényt, megszabni, mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem. Az egészséges párkapcsolatokban mindig van egy csipetnyi kisajátító hajlam és ragaszkodás, ám ha ezt túlzásba visszük, mindkét fél szenved tőle.

Thich Nhat Hanh: Tanítások a szeretetről (Édesvíz Kiadó, 2005)

Szabad emberré válás

Egy perc gyakorlás annyi, mint egy percen át gerjeszteni a tudatosság energiáját, Nem kívülről jön, hanem belőled származik. A tudatosság energiája olyan erő, ami abban segít, hogy itt lehessünk, hogy itt és most teljesen jelen legyünk. Ha tudatossággal iszod a teát, a tested és a lelked tökéletesen egyesül. Valósággá válsz és a tea, amit iszol, az is valósággá válik. Ha egy kávézóban ülsz, ahol a háttérben hangos zene szól és a fejed tele van teendőkkel, akkor valójában nem a kávédat vagy a teádat iszod. A feladataidat iszod, az aggodalmaidat iszod. Nem vagy valóságos, és a kávé sem az. A tea vagy a kávé csak akkor válhat valósággá a számodra, ha visszatérsz önmagadhoz, és megszabadítva önmagadat a múltadtól, a jövődtől és az aggodalmaidtól, létrehozod valós jelenlétedet. Ha valóságossá válsz, akkor a tea is azzá válik, és a teával való kapcsolatod is valósággá lesz. Ez az igazi teaivás.

Thich Nhat Hanh: Harag (Trivium Kiadó, 2004)

Kérlek, szólíts a valódi neveimen

Ne mondd, hogy elmegyek holnap,
hiszen már ma megérkezem.

Tekints mélyre: minden pillanatban eljövök,
hogy rügy legyek a tavaszi ágon,
hogy törékeny szárnyú, kismadárként
dalolni tanuljak új fészkemben,
hogy hernyó legyek a virág kelyhében,
hogy rubin legyek, mely benne rejlik a kőben.

Megérkezek, hogy sírjak és nevessek,
hogy féljek és reméljek,
szívem ritmusa minden élő születése és halála.

Én vagyok a tiszavirág, ki átalakul
a folyó tükrében,
s én vagyok a madár is, ki tavasszal eljön,
hogy véget vessen a kérész életének.

Részlet Thich Nhat Hanh "Kérlek, szólíts a valódi neveimen" verséből (https://youtu.be/QQbVPbHacB8)