A levelekre általában úgy tekintenek, mint a fa gyermekeire

A levelekre általában úgy tekintenek, mint a fa gyermekeire. Igen ők gyermekei a fának, a fából születtek, de egyben a fa anyái is. A levelek a nyers nedveket, a vizet és az ásványokat napfénnyel és gázokkal ötvözik, és éltető nedvekké alakítják, amelyek táplálják a fát. Ily módon a levelek a fák anyjává lesznek. Mi a társadalom gyermekei vagyunk, de egyben szülők is, akiknek táplálniuk kell a társadalmat. Ha kiszakadunk a társadalomból, akkor nem változtathatjuk azt élhetőbb hellyé a magunk és a gyermekeink számára. A leveleket a szár köti össze a fával. A szár nagyon fontos.

Régóta kertészkedem közösségünkben, és tapasztalatból tudom, hogy a szaporítani kívánt növények néha nehezen erednek meg. Ezért egyfajta növényi hormonnal kezeljük őket, hogy könnyebben gyökeret ereszthessenek a talajba. Azon szoktam töprengeni: a meditáció gyakorlása során vajon keletkezik-e valamilyen varázspor, ami a gyökértelen embereknek segít újra belegyökereznie a társadalomba? A meditáció nem a társadalomból való menekülés. A meditáció arra szolgál, hogy szert tegyünk a társadalomba való újbóli beilleszkedés képességére – hogy a levelek táplálhassák a fát.

Thich Nhat Hanh: A béke légy te magad (http://ursuslibris.hu/a-beke-legy-te-magad/)