Szellemünkben zárlatot okoz a fájdalom, a düh, a szomorúság, a félelem. Ha engedjük, hogy úrrá legyen rajtunk, kárát látja a testünk, megsínylik az emberi kapcsolataink.
A legtöbben hajlamosak vagyunk ezeket az érzéseket elfojtani vagy elhárítani, amikor felszínre tőrnek. Ám a fájdalmunkat megtanulhatnánk szeretni is – úgy, ahogyan az anya veszi karjára síró gyermekét: belélegezve érzem a bánatomat. Kilélegezve rámosolygok a bánatomra.
Ha megtanuljuk felismerni és megszeretni a szenvedésünket, végül átalakul.
Thich Nhat Hanh: Vegyen körül a szeretet (Bioenergetic Kft., 2008)