A figyelmes lélegzés megtöri a gondolatok áramlását: hazatérünk önmagunkhoz.
A legtöbbünk sok időt tölt gondolkodással. De lehet, hogy a gondolkodás nem segít. Gondolatban sokat foglalkozunk azzal, ami már elmúlt, vagy azzal, ami még nem történt meg (és talán soha nem is fog): a gondolataink a múltban vagy a jövőben időznek, a félelmeinkkel és az aggodalmainkkal, terveinkkel vagy a bánatunkkal vagyunk elfoglalva.
A gondolkodás igen termékeny lehet, ha képesek vagyunk összpontosítani, ha be tudunk látni dolgokat. Ám ha éjjel-nappal vég nélkül a magunkét fújjuk, a gondolataink foglyai maradunk.
Thich Nhat Hanh: Vegyen körül a szeretet (Bioenergetic Kft., 2008)