Nézz a szemembe, s meglátod: vajon világod fényes vagy sötét, véges vagy végtelen, halandó vagy halhatatlan. Tru Vu költő írta:

Mert a szem látja a kék eget,
így benne színe tükrözik,
Mert a szem nyílt tengert figyel,
így a végtelen óceánig tekint.

Thich Nhat Hanh (1999), Fragrant palm leaves : journals 1962–1966. Riverhead Books, New York. p. 123.

Minden, amit mondunk magán hordozza névjegyünket. Nem mondhatjuk, hogy “Ez nem az én gondolatom.” Felelősséggel tartozunk saját kommunikációinkért. Úgyhogy ha úgy alakult, hogy tegnap mondtam valamit ami helytelen volt, akkor ma tennem kell valamit azért, hogy átalakítsam. Jean-Paul Sartre francia filozófus mondta: “Az ember cselekedetei összessége. ” Életünk értéke gondolataink, beszédünk és cselekedeteink minőségétől függ.

A legjobb féle gondolkodást, a legjobb fajta beszédet és a legjobb tetteket akarjuk nyújtani, mert cselekedeteink a folytatódásunk. Amikor gondolkodunk, beszélünk és cselekszünk, akkor alkotunk, s mi magunk teremtményünk részévé válunk. Ez létezésünk eredménye. Kommunikációnk nem szűnik meg, amikor testünk már nem lesz. Gondolkodásunk, beszédünk és cselekedeteink tovább fodrozódnak a világmindenségbe. Akár e test itt van még, akár már felbomlott: tetteink folytatódnak.

Amikor gondolkozol, az magán viseli kézjegyed. Te hoztad létre azt a gondolatot és te vagy felelős érte. Ha gondolatod együttérző, megbocsátó, megkülönböztetéstől mentes, akkor gyönyörűségesen folytatódsz. Beszéded és cselekedeteid, az együttérzők és az erőszakosak egyaránt, magukon viselik kézjegyed.

Thich Nhat Hanh (2014). Art of Communicating. Harper Collins Kiadó. New York.

Tudatában lévén annak, hogy a Szangha lényege és célja a megértés és együttérzés gyakorlása, eltökéltek vagyunk abban, hogy a buddhista közösséget nem használjuk személyes hatalom- vagy haszonszerzés céljára, és nem alakítjuk a közösséget politikai eszközzé. Egy spirituális közösség tagjaiként azonban nyíltan állást kell foglalnunk az elnyomás és az igazságtalanság ellen. Törekednünk kell a helyzet elfogulatlan megoldására anélkül, hogy bárkinek a pártjára állnánk a konfliktusban. Elköteleződünk amellett, hogy a kölcsönös létezés látásmódját alkalmazzuk, és megtanuljuk magunkat és másokat a Szangha egyetlen testének sejtjeiként látni. A Szangha testének igazi sejtjeként erősítjük az éber figyelmet, az összpontosítást és a belátást önmagunk és az egész közösség növekedése érdekében, és ezáltal mindannyian a Buddha-test sejtjei is vagyunk. Tevékenyen építjük a testvériséget, egyetlen folyóként áramlunk együtt, és azért gyakorlunk, hogy megerősítsük a három valódi hatalmat—a szeretetet, a megértést és a szenvedés megszüntetését—a kollektív felébredés megvalósítása érdekében.

Az átdolgozott tizennégy éber figyelem gyakorlat 10. gyakorlata. A tizennégy éber figyelem gyakorlat a Kölcsönös Létezés Rendjének esszenciája – az utunkat mutató fáklyafény, a bennünket szállító csónak, a minket vezető tanító. (Ezt a változatot Thẩy a nagy beavatási szertartáson használta 2012 februárjában Plum Village-ben.)

Akkor cselekedni, amikor dühösek vagyunk rengeteg szenvedéshez vezethet és csak még jobban elmérgesítheti a helyzetet. Ez nem jelenti azt, hogy indulatunkat el kell fojtanunk. Haragunkat átérezhetjük és megközelíthetjük egészséges és együttérző módon. Nem szabad úgy tennünk, mintha minden rendben lenne, amikor ez nincs így. Amikor a düh jelen van, akkor gyengédséggel közelítsünk hozzá, mert dühünk mi magunk vagyunk. Nem erőszakoskodhatunk dühünkkel. Erőszak indulataink ellen: erőszak magunk ellen.

A tudatos légzés segít abban, hogy felismerjük és gyengéden bánjunk a haragunkkal. Tudatosságunk energiája átöleli a düh energiáját. A harag erős energia, ezért lehet, hogy egy időre le kell ülnünk. Amikor krumplit főzöl legalább tizenöt–húsz percig lángon tartod. Ugyanez igaz az éber tudatra, amikor a haragot öleli át: időbe telik, amíg megfő.

Thich Nhat Hanh (2014). Art of Communicating. HarperCollins Kiadó. New York.