Mosoly
Egy nap a Buddha magasba emelt egy virágot 1250 szerzetesből és nővérből álló hallgatósága előtt. Sokáig nem szólt egy szót sem. A hallgatóság is tökéletes csöndben ült. Mindenki keményen gondolkodott, próbált valami értelmet találni a Buddha gesztusa mögött. Aztán a Buddha hirtelen elmosolyodott. Azért tette ezt, mert egyvalaki a hallgatóságból mosolyogni kezdett a virágra és őrá. Mahakasjapának hívták. Ő volt az egyetlen, aki mosolygott, a Buddha visszamosolygott rá és így szólt: „Kincset érő tudásomat átadtam Mahakasjapának.”
Ezt a történetet a zen-tanulók sok generációja elemezte és még ma is keresik a jelentését. Számomra a jelentése nagyon egyszerű. Amikor valaki fölemel egy virágot megmutatván azt neked, azért teszi, mert szeretné, hogy lásd. Ha továbbra is csak gondolkozol, elvéted ezt a lehetőséget. Aki nem gondolkodott, hanem egyszerűen önmaga tudott lenni, az viszont igazán megpillantotta a virágot és rámosolygott.
Thich Nhat Hanh: Peace is Every Step - Flower Insights
Nem azért főzünk, hogy legyen mit ennünk
Nem azért főzünk, hogy legyen mit ennünk. Nem azért mosogatunk, mert tisztára kell mosnunk az edényeket. Azért főzünk, hogy főzzünk, azért mosogatunk, hogy mosogassunk. Nem az a szándék vezérel, hogy letudjuk ezeket a házimunkákat, hogy utána valami értelmesebb dologgal foglalkozhassunk.
A mosogatás és a főzés a Buddhává válás felé vezető ösvények. A Buddhává válás nem a több órás ülések eredményeként jön létre. A zen gyakorlás az étkezés, a légzés, a főzés, a vízhordás, a WC sikálás, a test, a beszéd és az elme minden cselekedetének megtöltése éber figyelemmel; ráirányítani azt minden egyes levélre és kavicsra, minden szemétkupacra, minden ösvényre, ami elménk hazatéréséhez vezet.
Csak az reménykedhet, hogy hősként ereszkedhet le a hegyről, aki elsajátította a főzés, a mosogatás, a seprés, a favágás művészetét, és aki képes nevetni a világ ártó eszközein, a pénzen, a hírnéven, a hatalmon. Egy ilyen hős a siker és a kudarc hullámain emelkedés és süllyedés nélkül jut túl.
De ami azt illeti, csak kevés ember fogja felismerni benne a hőst
https://plumvillage.org/news/memories-from-the-root-temple-poetry-for-heroes/
Kényes helyzet és a sütemény
Ha kényes helyzeteket akarunk otthon elsimítani, a süteményezés rendkívül hasznos módszernek bizonyulhat. Ilyenkor valaki menjen, és nézze meg, van-e a hűtőszekrényben sütemény (vagy valami más harapnivaló), a többiek pedig készítsék elő a tányérokat és a villákat. Így mindenkinek lesz valami oka, hogy hátat fordítson a perpatvarnak, és némi levegőhöz jusson. Miközben ki-ki a hűtőszekrényhez megy a süteményért., vagy éppen feltenni a teavizet, mindenki figyeljen a lélegzetvételére, és mind testileg, mind lelkileg máris könnyebbséget fog érezni.
Míg a többiek elkészítik a teát és a süteményt, a felindult egyénnek lehetősége adódik, hogy békességet lélegezzen magába. Ezután sokkal oldottabb, megértéssel átitatott légkörben fogyaszthatják el együtt a teát.
Thich Nhat Hanh: Csöndsarok (Jaffa Kiadó, 2012)
Megérintem a földet, és többé nem hiszem, hogy azonos vagyok ezzel a testtel, és hogy életem ideje véges.
Látom, hogy ez a test, amely földből, vízből, levegőből és tűzből épül fel, valójában nem azonos velem, s hogy ez a test nem jelenti a határaimat. Része vagyok szellemi és vér szerinti őseim életfolyamának, mely évezredek óta áramlik, mire a jelenbe ér, és évezredekig folyik még a jövőben is. Egy vagyok az őseimmel. Egy vagyok az összes emberrel és az összes fajjal, akár békésen és félelem nélkül élnek, akár szenvedéssel és félelemmel teli az életük. Ebben a pillanatban is mindenütt jelen vagyok ezen a bolygón. Jelen vagyok a múltban és a jövőben is. E test felbomlása nem érint engem, éppúgy, ahogy a virág lehullása nem jelenti a szilvafa elmúlását. Úgy tekintek magamra, mint egy hullámra az óceán felszínén, s az én valódi természetem az óceán vize. Látom magam az összes többi hullámban, és látom, hogy minden hullám bennem van. A hullám formájának megjelenése és eltűnése nincs hatással az óceánra. dharmatestemet és szellemi életemet nem érinti élet és halál. Látom, amint jelen voltam, mielőtt a testem alakot öltött, s hogy az után is jelen leszek, amikor a test felbomlik. Ebben a pillanatban is látom, hogy nem ebben a testben létezem. Nem hetven vagy nyolcvan esztendő az én életem. Az életem – akár egy falevélé vagy Buddháé – határok nélküli. Túlléptem azon az elképzelésen, hogy csupán egy test vagyok, mely térben és időben elkülönül az élet többi formájától.
A Föld három érintése. Harmadik érintés.
(https://www.szelidmosoly.hu/index.php/hu/tanitasok/gyakorlatok/19-a-fold-harom-erintese)
