Nézzetek fákat a kertben. A tölgyfa az tölgyfa. Csupán ennyi a dolga. Ha egy tölgyfa kevesebb, mint egy tölgyfa, akkor bajban vagyunk. A tölgyfa tehát a Dharmát hirdeti. A tölgyfa nem tesz semmit, nem tagja a Fiatal Szociális Munkások Iskolájának, nem prédikál, még csak nem is ül meditációban, mégis mindannyiunk nagy segítségére van, pusztán azzal, hogy van. Ahányszor csak ránézünk, magabiztosak leszünk. Nyáron odaülünk alá, hűsölünk és megnyugszunk. Tudjuk, hogy ha nem lenne a tölgy és az összes többi fa, nem lélegezhetnénk be jó levegőt.

Thich Nhat Hanh: A béke légy te magad (http://ursuslibris.hu/a-beke-legy-te-magad/)

A levelekre általában úgy tekintenek, mint a fa gyermekeire. Igen ők gyermekei a fának, a fából születtek, de egyben a fa anyái is. A levelek a nyers nedveket, a vizet és az ásványokat napfénnyel és gázokkal ötvözik, és éltető nedvekké alakítják, amelyek táplálják a fát. Ily módon a levelek a fák anyjává lesznek. Mi a társadalom gyermekei vagyunk, de egyben szülők is, akiknek táplálniuk kell a társadalmat. Ha kiszakadunk a társadalomból, akkor nem változtathatjuk azt élhetőbb hellyé a magunk és a gyermekeink számára. A leveleket a szár köti össze a fával. A szár nagyon fontos.

Régóta kertészkedem közösségünkben, és tapasztalatból tudom, hogy a szaporítani kívánt növények néha nehezen erednek meg. Ezért egyfajta növényi hormonnal kezeljük őket, hogy könnyebben gyökeret ereszthessenek a talajba. Azon szoktam töprengeni: a meditáció gyakorlása során vajon keletkezik-e valamilyen varázspor, ami a gyökértelen embereknek segít újra belegyökereznie a társadalomba? A meditáció nem a társadalomból való menekülés. A meditáció arra szolgál, hogy szert tegyünk a társadalomba való újbóli beilleszkedés képességére – hogy a levelek táplálhassák a fát.

Thich Nhat Hanh: A béke légy te magad (http://ursuslibris.hu/a-beke-legy-te-magad/)

Ha nem érted meg igazán a társadat, akkor igazán szeretni sem tudod - és nem tudsz igazán törődni vele. Ezért kell időt szánnod arra, hogy figyelmesen megvizsgáld és megértsd a fájdalmát és a vágyait. Ha úgy érzed, nem sikerült teljesen megértened, akkor kérdezd meg tőle: "Kedvesem, mit gondolsz, valóban megértettelek?" Minél inkább megértesz valakit, annál jobban fogod szeretni.
 

Thich Nhat Hanh: Vegyen körül a szeretet (Bioenergetic Kft., 2008)

Mindannyiunknak fel kell tennünk a kérdést magunkban: vajon lehetségesnek tartjuk a jövőt? Ha őszinte igennel tudunk válaszolni, akkor van még remény. Ám akkor ennek a reménynek megfelelően kell élnünk. A gyermekeink jelentik a mi életünk folytatását. Ha megnézzük őket, magunkat látjuk viszont. Ők visznek bennünket a jövőbe. Nekem nincs saját testemből fakadt gyermekem, lelki gyermekem azonban annál több: szerzetesek, apácák, és sok laikus – a tanítványaim. Én azt gyakorlom, hogy mindennap a tőlem telhető legjobbat adjam át nekik: a helyes gondolkodást, a helyes beszédet és a helyes cselekvést. A helyes gondolkodás együttérzéssel, odaadással és elfogadással jár. A helyes beszédnek van ereje megbocsátani, szeretetet és reményt ébreszteni. A helyes cselekvés óvni és segíteni tud, mert ezeket a tetteket a jóság és az együttérzés váltja ki. Mindannak, amit teszek, mondok, és gondolok, a mindennapi életemből kell fakadnia, és ez az, amit a lelki gyermekeimnek továbbadok. Az életem az üzenetem. Ha tehát reménykedem, ha képes vagyok úgy élni, hogy lehetővé váljék a jövő, akkor a tanítványaim is képesek lesznek ezt továbbvinni. Ezért kell mindannyiunknak feltennünk a kérdést, hogy képesek vagyunk-e így élni, s ezt a gyermekeinknek továbbadni. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy minden kulturális határon túl, valamennyien ugyanabban a jövőben osztozunk. „Közös-ség” vagyunk, tehát a lényünk minden máséval összeforrt. A boldogságunkat nem építhetjük a többi ember, etnikum, nemzetiség, állat vagy kőzet szenvedésére. A boldogság nem személyes ügy

Thich Nhat Hanh: Vegyen körül a szeretet (Bioenergetic Kft., 2008)