Minden kommunikációnk magán hordozza kézjegyünket

Minden, amit mondunk magán hordozza névjegyünket. Nem mondhatjuk, hogy “Ez nem az én gondolatom.” Felelősséggel tartozunk saját kommunikációinkért. Úgyhogy ha úgy alakult, hogy tegnap mondtam valamit ami helytelen volt, akkor ma tennem kell valamit azért, hogy átalakítsam. Jean-Paul Sartre francia filozófus mondta: “Az ember cselekedetei összessége. ” Életünk értéke gondolataink, beszédünk és cselekedeteink minőségétől függ.

A legjobb féle gondolkodást, a legjobb fajta beszédet és a legjobb tetteket akarjuk nyújtani, mert cselekedeteink a folytatódásunk. Amikor gondolkodunk, beszélünk és cselekszünk, akkor alkotunk, s mi magunk teremtményünk részévé válunk. Ez létezésünk eredménye. Kommunikációnk nem szűnik meg, amikor testünk már nem lesz. Gondolkodásunk, beszédünk és cselekedeteink tovább fodrozódnak a világmindenségbe. Akár e test itt van még, akár már felbomlott: tetteink folytatódnak.

Amikor gondolkozol, az magán viseli kézjegyed. Te hoztad létre azt a gondolatot és te vagy felelős érte. Ha gondolatod együttérző, megbocsátó, megkülönböztetéstől mentes, akkor gyönyörűségesen folytatódsz. Beszéded és cselekedeteid, az együttérzők és az erőszakosak egyaránt, magukon viselik kézjegyed.

Thich Nhat Hanh (2014). Art of Communicating. Harper Collins Kiadó. New York.