Mikor a harag feltámad bennünk, kedvet kaphatunk a sétáló meditáció gyakorlására. A friss levegő, a zöld fák és a növények sokat segíthetnek. Így gyakorolhatunk:
Belélegzek és tudom, hogy a harag itt van.
Kilélegzek és tudom, hogy a harag én vagyok.
Belélegzek és tudom, hogy a harag kellemetlen.
Kilélegzek és tudom, hogy ez az érzés elmúlik.
Belélegzek és lecsöndesedek.
Kilélegzek és elég erős vagyok, hogy gondját viseljem a haragnak.
Azért, hogy enyhítsük a harag keltette kellemetlen érzést, teljes szívünkkel és tudatunkkal a sétáló meditációra összpontosítunk, légzésünket és lépéseinket összehangoljuk, s minden figyelmünket a talpunk és a föld közötti kapcsolatra irányítjuk. Ahogy lépünk a verset ismételjük, s addig várunk, amíg elég nyugodtak vagyunk ahhoz, hogy közvetlenül a haragra tekintsünk. Addig is élvezzük a lélegzetvételünket, sétánkat és a csodás környezetet. Egy idő után haragunk elnyugszik és erősebbnek érezzük magunkat. Akkor közvetlenül szemügyre vehetjük a haragot és megkísérelhetjük megérteni.
Thich Nhat Hanh (1995) Peace is every step. Rider. London.