Vers és borsmenta

Nem tudom, mit csinálsz nap mint nap, de azt tudom, hogy egyes tevékenységeket könnyebb tudatosan végezni, mint másokat. Éber tudatossággal írni például nagyon nehéz. Mostanra már sikerült eljutnom odáig, hogy legalább tudom, mikor fejezek be egy mondatot. De a mondat írása közben még most is gyakran megfeledkezek magamról. Ezért az utóbbi években több időt töltöttem fizikai munkával, mint írással. Egyszer valaki azt mondta nekem: „Paradicsomot vagy salátát ültetni bárki képes, de csak nagyon kevesen tudnak olyan szép könyveket, meséket és verseket írni, mint ön. Kérem, ne vesztegesse az idejét fizikai munkára!” Én sohasem vesztegettem az időmet. A virágültetés, a mosogatás vagy a fűnyírás számomra éppoly örökérvényű, nemes cselekedet, mint a versírás. Nem értem, hogy egy vers mitől érne többet, mint egy borsmenta. Nekem ugyanolyan öröm növényeket ültetni, mint verset írni. Szerintem egy fej saláta vagy egy  borsmentanövény is ugyanolyan messzemenő hatású térben és időben, mint egy vers.

Thich Nhat Hanh: Szívem, a Nap (http://ursuslibris.hu/szivem-a-nap/)